Az emberi szervezet számára egyik legfontosabb energiaszolgáltató vegyület a szénhidrátok csoportja. Különösen igaz ez abban az esetben, ha sportolásról beszélünk: mert ekkor a szénhidrátok jelentősége felbecsülhetetlen! A szénhidrátot a szervezetünk glikogén (vagy ahogyan néha nevezik „állati keményítő”) formájában raktározzuk a májban és a vázizomzatban Az anyagcserénk központi folyamata a glikolízis, mely során a cukor piroszőlősavvá oxidálódik. Amikor sportteljesítményt kell leadni,akkor az imént említett glikolízis lesz a kulcsa a dolognak.
Ha meg akarjuk vizsgálni mik is a szénhidrátok, akkor a klasszikus megfogalmazás szerint a szénhidrátok aldehid- vagy ketoncsoportot tartalmazó több szénatomos vegyületeket jelentenek. Általános összegképletük Cn(H2O)n azaz innen az elnevezés, hogy a szén hidrátjai. Ezek a vegyületek alkotják a Földön található anyagok legnagyobb részét, emiatt nemcsak sportbeli, hanem az általános élettani jelentőségük is hatalmas. Biztosra vesszük, hogy mindenki hallott már arról, hogy bolygónkon az élet szénhidrogén alapú.
Ha a szénhidrátokat csoportosítani szeretnénk akkor az alábbi alosztályokat képezhetjük:
Egyszerű cukrok (monoszacharidok)
Jellemző az egyszerű cukrokra, hogy színtelen, kristályos vegyületek, vízben oldódnak és többnyire édes ízűek. Az egyszerű cukrok csoportjából amit mindenki ismer az a szőlőcukor, azaz a glükóz, aminek köznapi nevét onnan kapta, hogy a gyümölcsök közül a szőlő tartalmazza nagyobb mennyiségben, de jelen van más édes gyümölcsökben. Továbbá érdemes a monoszacharidok közül megemlíteni a ribózt, ami az örökítő anyag alkotóeleme. A teljesség igénye nélkül még annyit, róluk, hogy általában gyűrűs vegyületek, amelyeket ha vízben oldunk, akkor a gyűrű lánculattá nyílik szét.
Összetett cukrok (diszacharidok, és a poliszacharidok)
Egy diszacharid molekula úgy jön létre, hogy két egyszerűcukor vízkilépéssel reagál egymással. Jellemzőjük itt is az édes ízük, a vízben való oldékonyságuk és a kristályos szerkezetük.
A legismertebb diszacharid a szaharóz, ami a nádcukrot és a répacukrot alkotja. Ezen kívül ott van még az ismertebbek közt a maltóz, a malátacukor. Illetve a laktózt azért érdemes kiemelni, mert a magyar elnevezése ennek is „tejcukor” csakúgy mint ahogyan tejcukornak hívják a galaktózt is ami pedig egy monoszacharid. A kettő nem ugyanaz!
A poliszacharidok is egyszerű cukrokból épülnek fel, azonban egyáltalán „nem cukorszerűek”, ugyanis vízben nem igazán tudnak oldódni és az ízük sem éppen édes. A poliszacharidok esetében tehát a „poli” szó arra utal, hogy sok molekula kapcsolódott össze óriásmolekulákká. Alapvetően három közidmert képviselője van a poliszacharidoknak: a keményítő, a glikogén (állati keményítő) és a cellulóz. Ezeken túlmenően számtalan variációja van a poliszacharidoknak, de ezek a legismertebbek.
Hogy a poliszacharidok valóban alapvetően egyszerű cukrokból állnak arról magad is meggyőződhetsz ha hosszú ideig, perceken át rágcsálsz egy darabka nyers krumplit… Ilyenkor ugyanis a burgonya keményítőből lassacskán szépen apróbb diszacharóz láncok szakadnak majd le a nyálban lévő enzimek hatására, emiatt az íze édessé fog válni.
A szénhidrátok felszívódásáról, és arról, hogy mi történik olyankor, amikor táplálkozással nem biztosítunk elegendő szénhidrát mennyiséget, hogyan „trükközik” a szervezet arról a folytatásban olvashattok.
