A szénhidrátok és fehérjék után elérkeztünk a harmadik kalorigén tápanyagunkhoz, a zsírok csoportjához. Amikor a zsírok csoportját akarjuk behatárolni, akkor meglehetősen széles csoportot fogunk kapni, mivel úgy szokták meghatározni őket (idegen szóval lipideket), hogy a zsírokhoz soroljuk azokat a biológiai eredetű anyagokat, amelyek vízben nem vagy csak rosszul oldódnak, ellenben apoláros oldószerekben jól oldhatók. Szemben a korábban ismertetett fehérjékkel és szénhidrátokkal, nem alkotnak olyan jól körül írható csoportot, igen nagy változékonyságot mutatnak.
Mi a zsírok szerepe a szervezetben?
Az anyagcserében energiaszolgáltató vegyület. A zsírok oxidációja energiát szabadít fel, egészen pontosan 9,3 kcal-t minden gramm zsír. Vagyis a zsír energiaszolgáltató vegyületként több mint kétszer annyi energiát ad nekünk mint a fehérje vagy szénhidrát. A zsírraktárak gyakorlatilag végtelennek tekinthetők, és ha megfelelő mennyiségű oxigén áll rendelkezésre a zsírok égetéséhez, akkor az energiaszolgáltatás a leggazdaságosabb.
Másik fontos szerepe a zsíroknak az, hogy a sejtmembrán alkotóelemei, emiatt gyakorlatilag minden állati sejt nélkülözhetetlen részét képezik.
Harmadik nélkülözhetetlen szerepe a szervezetben, hogy a szterán vázas hormonok (szteroidok) vázát alkotják. Illetve a zsírban oldódó vitaminok (A vitamin, D vitamin, E- és K vitamin) tárolásához nélkülözhetetlen.
Zsírok csoportosítása
A zsírsavakat az alapján, hogy tartalmaz-e egy vagy több kettős kötést a szénatomjai közt, az alapján egyszeresen vagy többszörösen telítetlen esetleg kettős kötést nem tartalmazó telített zsírsavakként kategorizáljuk.
A másik csoportosítási módszer amikor azt vesszük alapul, hogy hány szénatomot tartalmaz a lánc, ez alapján megkülönböztetünk rövid- közepes- és hosszú szénláncú zsírokat.
A mostani bevezető után a következő írásban a zsírraktározással és ami minket sportolókat még jobban érdekel a zsírok mobilizálásával fogunk foglalkozni!
